- Hallihó hölgyek! - kiáltott ki a kocsiból Louis, asszem.
- Na már csak ez hiányzott. - morogtam magam elé.
- Pardon? - nézett kérdőn Louis.
- Semmi. De mi a francot kerestek itt, ha szabad megkérdeznem?
- Hát éppen hazafelé tartottunk amikor megláttunk titeket, és azt gondoltuk, hogy két ilyen szép lány nem mászkálhat egyedül London veszélyes utcáin. - mondta.
- De ééééédes! - olvadozott Liz.
- Tudom. - mondta Mr. 'kicsitsemvagyokelszállvamagamtól'. - Szóóóóval szabad egy fuvart?
- Nem! - vágtam rá.
- Igen! - mondta velem egy időben Lizy.
- Na, akkor most igen vagy nem? - nevetett Louis.
- Adj 2 percet. - mondta Liz. - Gyere! - húzott arrébb. - Lexiiiiiii... - kezdte boci szemekkel, már megint.- Ilyen lehetőség csak egyszer adódik az életben, és én nem szeretném elszalasztani! Lécci, lécci, lécci...
- Hhh... Jó menjünk. - adtam be a derekam, mire a nyakamba vetette magát.
- Köszi! - puszilt meg. és visszaindultunk a kocsihoz. - Megyünk!- jelentette ki.
- Király! - kiáltották mind.
- Gyertek.- nyitotta ki a kocsiajtót Louis. Én Liam és Niall között kaptam helyet. Velem szemben Zayn ült, mellette Harry, Liz és Louis.
- Mehetünk Paul. - mondta Niall.
Útközben arról faggattak minket, hogy hány évesek vagyunk, hol lakunk, stb.
Kb. 10 perc kocsikázás után egy gyönyörű, krémszínű ház előtt álltunk meg.
- Itt is vagyunk srácok! - mondta Paul. - Aztán ne nagyon fárasszátok le a lányokat! - nevetett.
- Nem azt mondtátok, hogy haza visztek minket?! - vontam kérdőre a fiúkat.
- Azt nem mondtuk, hogy hozzátok haza. - vigyorgott gonoszan Zayn.
- Okos. - mutogattam rájuk.
- Na, akkor bejöttök vagy nem?- kérdezte Liam.
- Ja, csak előbb felhívjuk ősöket, hogy ne aggódjanak. Komolyan már alig várom, hogy a kezembe nyomják a közös házunk kulcsát! - magyarázott Liz.ű
- Detto! - helyeseltem.
- Közös ház? - Niall.
- Ja érettségire kaptuk , csak még várnunk kell, mert még nincs kész 1. , 2. az uncsitesóm még nem jött ki. - mondtam.
- És mi köze az uncsitesódnak a házhoz? - értetlenkedett Harry.
- Az, hogy ő is velünk fog lakni! - magyarázta el Liz.
- És most hol lakik? - Louis
- Magyarországon.
- Akkor te félig magyar vagy?
- Ja. - adtam az egyszerű választ.
Gyorsan felhívtuk a szüleinket és bementünk a házba.
- Azta k*rva! - esett le az állam a nappali láttán.
- Egyetértek testvér. - hüledezett barátnőm is. A fiúk természetesen csak röhögtek rajtunk.
- Gyertek körbevezetlek titeket. - ajánlotta fel Zayn.
Röpke negyed óra alatt körbe is értünk. A házuk valami eszméletlen. Ahogy visszaértünk a nappaliba, Niall feldobta, hogy Felelsz vagy Merszezzünk. Ez volt az egyik kedvenc játékunk, úgyhogy azonnal rábólintottunk.
- Én kezdek! - kiáltottam fel és megpörgettem az üveget, ami Liamen állt meg. - Liam. Felelsz vagy mersz.
- Felelek.
- Khm, nyuszi, khm. - köhögte Liz, mire elnevettem magam.
- Szóval, hány barátnőd volt eddig?
- Asszem, 3 vagy 4. És most én jövök.
fél óra játék után jött el az a pillanat, amikor lefagyott a mosoly az arcomról. Louis (ki más) pörgetett Zaynre.
- Na barátom felelsz vagy mersz?
- Merek. - mondta határozottan Zayn.
- Ööö.. Csókold meg Lexit!
Zayn egy gyilkos pillantást vetett barátjára, majd rám nézett.
- Csak akkor, ha Lexi is belemegy. - mondta még mindig engem nézve. Én csak nyeltem egy nagyot és ezt mondtam:
- Ez egy olyan játék, ahol teljesíteni kell a feladatokat.
- Helyes. Hajrá tesó.- Louis.
Zayn és én is nagy levegőt vettünk és megcsináltuk a feladatot.
Zayn:
Nagy levegőt vettem és megcsókoltam. Arra számítottam, hogy nem csókol vissza, de kellemeset csalódtam. Visszacsókolt. Már vagy 3 perce csókolóztunk, amikor levegőhiány miatt elváltak ajkaink.
A játék többi részében nem is nagyon figyeltem, csak Lexit néztem.
Azt hittem, ezek után hozzám se szól, de tévedtem.
Lexi:
A csók után már abszolút nem tudtam a játékra összponosítani. Zayn pillantását végig magamon éreztem. A játék után úgy gondoltam, odamegyek hozzá.
- Figyi Liz! - szóltam oda halkan barátnőmnek.
- Igen?
- Megyek beszélek Zaynnel.
- Rendics . Ügyesen! - puszilt meg.
Elindultam a terasz irányába, ahol Zayn üldögélt és zenét hallgatott.
- Szia! - kocogtattam meg a vállát, mire ő felnézett rám és kivette a fél fülhallgatóját.
- Szia! - mondta halkan. Leültem mellé.
- Figyelj az a csók... - itt elhallgattam egy kicsit. - Ugye nem amiatt vagy ilyen? - mutattam végig rajta.
- De. - jött a válasz. - Amiatt. És amiatt is, mert nem tudom, hogy neked jelentett- e valamit. Mert nekem igen.- a mondat végét már szinte suttogta.
- Zayn.. - kezdtem. - Nekem is jelentett valamit, de még nem is ismerlek. Csak arra kérlek, hogy egy kicsit hadd ismerjelek meg jobban.
- Ok. De én is szeretnélek egy kicsit jobban megismerni.- nézett rám gyönyörű, barna szemeivel.
- Rendben. Hol is kezdjem... - vágtam gondolkozó fejet, mire mindketten elnevettük magunkat. - Alexandra Brian a nevem. 10 éves koromig Magyarországon éltem. Félig angol vagyok apai ágon. Nincs tesóm , de van két unokatestvérem Tori és Chris, akiket imádok. Lizyvel azóta barátok vagyunk amióta ideköltöztünk.
A szüleimnek saját cége van ezért elég sokat utaznak. A kedvenc városom Madrid, ezáltal Reál szurkoló vagyok. Szeretek focizni, kedvenc játékosom Sergio Ramos, aki egyébként az egyik pasiideálom is. - nevettem. Kedvenc énekesem Gusttavo Lima, aki a másik pasiideálom.
- Az meg ki? - kérdezte Zayn.
- Megmutatom. - mosolyogtam, mert valahol sejtettem, hogy nem tudja, ki az.- Tessék.- kapcsoltam be a telefonomon a kedvencem:
- Persze. Ez a legismertebb száma.
- Ok. Hol is tartottam? Ja igen. Kedvenc kajám a pizza, és imádok táncolni. Itt a vége fuss el véle. Te jössz.
- Jó de indítsd újra a számot.
- Ok.- kuncogtam.
Elmesélte az egész életét a születése pillanatától, a mai napig.
- Hát ennyi volnék. - fújta ki a levegőt. - Lexi?
- Igen.
- Csinálhatok rólad egy képet? - kérdezte nagy szemekkel.
- Persze!
- Köszi.- vette elő a telefonját. - Kész.
- Na muti. - vettem ki a kezéből.- ez jóóóóó!
- Tényleg jó lett. - helyeselt. - De szerintem most már menjünk be mert a fiúk elkezdenek kombinálni. - nevetett.
- Oks. Menjünk.
- Viszont ezt megmutatom nekik. - mondta miközben bement az ajtón.
- Mit mutatsz meg? - kérdezte Liam.
- Ez kib*szott jóóóó! - ordította Harry.
- Látom mindent megbeszéltetek! - súgta oda Liz.
- Igen , mindent! - mosolyogtam.
Még vagy 2 órán keresztül ökörködtünk, amikor már mindenki kezdett fáradni.
- Szerintem ti ma már nem mentek haza.- mondta Niall álmos hangon.
- Jó, de akkor adjatok valami pizsi szerű képződményt és ágyat. - ásította Liz.
- Ok. Liz te Harryvel alszol. Lexi, te meg Zaynnel. Nincs vita. Jóéjt! - adta ki a parancsot Liam.
- Nekem 8 , csak alugyak. - mondtuk egyszerre Lizyvel.
Miután felmentünk a fiúk adtak nekünk egy pólót és egy alsógatyát amiben aludhattunk. Gyorsan átöltöztem és intettem Zaynnek, hogy szabad a fürdő. Amint becsukta az ajtót én elfoglaltam az ágyat.
- Hékás ott én szoktam aludni. - szólalt meg Zayn és bevágta a műdurcát.
- Az lehet, de én vagyok a vendég. - vágtam vissza.
- Az igaz. Na, menj arrébb. - lökdösött. Befeküdt mellém én pedig hátat fordítottam neki. Ő átölelte a derekam, ami kivételesen jól esett.- Jóéjt! - suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg.
- Jóéjt! - suttogtam és elnyomott az álom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése