2012. november 2., péntek

15. fejezet: Hirtelen és váratlan Őstámadás...

- Igen... ezaz... gyorsabban... NIAAAALL! - ezekre a hangokra keltem... MIVAN?? Gyorsan kiugrottam az ágyból, magamra kaptam Zayn pólóját és kimentem a folyosóra. Megálltam Tori nyitott ajtaja előtt és benéztem a szobába. A két elmebeteg jómadár az ágyon ült és röhögés visszafojtva adták ki az erotikusabbnál erotikusabb hangokat...
- Khm.. - köszörültem meg a torkom, mire mind a ketten odakapták a fejüket. - Ti hülyék vagytok?? - kérdeztem nevetve.
- Nem csak furcsán normálisak! - jelentették, és mindhárman felnevettünk.
- MIAFRANCÉRTKELLHAJNALBANRÖHÖGŐVERSENYTTARTANI????- ordított át Zayn.
- Megyek lekezelem a nyűgös beteget. - mondtam és már mentem is a szobámba.
Zayn takaróval a fején feküdt az ágyban. Odamentem hozzá és leguggoltam a fejéhez.
- Zayn, kicsim! - simítottam meg az arcát.
- Hagyjál, nyűgös vagyok! - dörmögött ki a takaró alól.
- Vettem észre...
- Nem fekszel vissza egy kicsit?? - nézett ki a paplan alól.
- Hááát... nem is tudom...
- Lécci! - nézett rám álmos, könyörgő tekintettel.
- Na jó! De előbb szólok a hülyegyerekeknek, hogy aludni szeretnénk.
- Rendben.

- Mi még visszafekszünk egy kicsit! - kukkantottam be uncsimékhoz.

- Rendben, és bocsi az ébresztésért! - mosolygott Tori.
- Semmi! - viszonoztam.

- Itt is vagyok! - bújtam be az ágyba.

- Végre! - húzott magához.

Kb. 2 óra múlva:


Gatinha assanhada cê' ta querendo o que

Eu quero mexer, eu quero mexer... - Anyu hív.
Kimásztam a takaró alól és a fülemhez emeltem a telóm.
- Hola! - szóltam bele álmosan.
- Szia Drágám! Felébresztettelek?
- Neeeeem! - ásítottam bele.
- Bocsi!
- Semmi baj! De miért hívtál? - próbáltam kikelni az ágyból, de Zayn visszarántott. - Kicsim engedj el! - kérleltem.
- Azt várhatod!
- Kivel beszélgetsz? Csak nem Zaynnel?? - kuncogott anyu.
- De, vele. Nem akar elengedniiiiiii! - 'nyüszítettem' bele a telefonba, és közben Zayn kezeit ütlegeltem.
- Az nem jó! - nevetett még mindig.
- Kösz az együttérzést... De miért is hívtál?
- Csak úgy! Miért már fel sem hívhatom a lányom?? - valami van a háttérben.
- De... de ha nem baj én most letenném, mert még ki kell rángatnom az ágyból ezt a lusta dögöt...
- Rendben, akkor hagylak! Szia!
- Szia anyu! - tettem le.

Miután kirángattam az ágyból szerelmemet, lementünk a konyhába.

- Hali álomszuszékok! - köszöntöttek minket Niallék.
- Sziasztok!
- Kávét! - köszönt sajátosan Kócoska.:)
- Neked is jó reggelt! - mondta Tori és elé rakta a kért italt.
- Anyu hívott!
- Igen?
- Ja! És szerintem valamit tervez!
- Miért? Furi volt?
- Ja...

1 óra múlva:


Időközben átjöttek a többiek, és Zayn is " felébredt".

Épp beszélgettünk, amikor ajtónyitódást hallottam. AJTÓNYITÓDÁS???
- Sziasztok! - hallottam meg anyu hangját.
- Anyu? Apu? - tágultak ki a szemeim.
- Szia kicsim! - mosolygott apukám, én pedig a nyakába vetettem magam.
- Szia anyu! - öleltem meg őt is.
- Tina, Jake! - futott oda Liz is. Tudniillik ő is nagyon szereti a szüleimet.
- Szia Lizy! - adtak neki két puszit. A mi köszönéseink, és Tori után mindenki bemutatkozott a szüleimnek. Ők csak ennyit mondtak:
- De sokan vagytok!
A nap többi részében mindenki jobban megismerkedett a szüleimmel. Este apu, engem és Zaynt elhívott a konyhába.
- Na gyerekek! - csapta össze kezeit, mi pedig ijedten néztünk rá. - Nyugi, nem tépem le a fejeteket! - nevetett. - Csak annyit szeretnék mondani, hogy látom, nagyon jól megvagytok és szeretném ha ez így is maradna. És Zayn! Remélem vigyázol a lányomra!
- Persze Jake! - mosolygott és egy puszit nyomott a homlokomra.
- Oké, ezt megbeszéltük. Én megyek lefekszem és szerintem anyád is jön velem! - jelentette ki.
- Oki! Jóéjt apu! - adtam neki két puszit.
- Jóéjt Jake! - köszönt Zaynó (:)) is.

Még egy kicsit beszélgettünk a többiekkel, aztán amint ők hazamentek, kivéve Lizéket, mi is elmentünk aludni...



Sziasztok!

Sajnálom, ez a rész egy kicsit rövidebb lett, de ennyi tellett mára...
Ígérem, holnap vagy holnapután hozok egy hosszabbat! Attól függ, hogy mikor álmodom meg...:))
Addig is ezzel kell beérnetek...
Jóéjt!

xx Egy Lány



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése