Kaptam egy "feladatot" drága Luca barátnőmtől, miszerint írjak egy "Payzer fejezetet". Meg is teszem, mert ha most nem írom meg, akkor még egy hónapig fogom hallgatni…:) Szóval egy picikét gondolkodtam (még mindig megdöbbentő számomra, hogy ilyet is tudok…xd) és arra jutottam, hogy évfordulója lesz a szerelmespárunknak… Nem tudom, hogy mikor van nekik, de itt most lesz!!;)
Feles fejezet lesz, ami az én nyelvemen azt jelenti, hogy a fele Liam, a fele Danielle szemszögéből íródik. Ez nem azt jelenti, hogy pont a közepén ketté lesz vágva, hanem, hogy párhuzamosan fog menni a két szemszög és mittomén 15 soronként váltok, vagy passz.
Na, így a félórás monológomat lezárva jó olvasást kívánok minden kedves emberi lénynek, aki valami véletlen folytán idetévedt!!:D
Pussz
xx Egy Lány
Január 4.
Danielle:
- Megyünk hazaaaaa! - rohant el Lou a szobánk előtt.
Liammel egymásra néztünk és kitört belőlünk a nevetés. Csak úgy spontán.:)
- Ez a gyerek nem normális! - mondtam az ágyon feküdve.
- Az tuti! - feküdt mellém Liam. - Figyelj Szívem! - fordult felém a könyökére támaszkodva.
- Igen?
- Nem lenne baj, ha tennénk egy kis kitérőt, mielőtt visszamennénk Londonba?
- Öhmm… Attól függ, hogy hova tennénk kitérőt… - helyezkedtem el ugyanolyan pózban, mint ő.
- Az titok! Meglepi!
- Ok… - elsőre nem értettem, de aztán rájöttem! Évfordulónk lesz!:)
- Felvillant a villanykörte? - vigyorgott.
- Igen! - röhögtem el magam.
Reptéren; Liam:
- A ruha? - kérdeztem Lexitől, akit megbíztam azzal, hogy szerezzen egy gyönyörű ruhát.
- A repcsin! Megkértem Pault, hogy vigye fel. - kacsintott. - Ügyesen! - ölelt meg és két puszi után elment a többiekhez.
- Itt vagyook! - libbent mellém Dan. Kicsit lihegett, de oldalra nézve Torin is ugyanezt láttam.
- Hol voltatok? - kérdeztem mosolyogva.
- Wc-n. - támaszkodott a térdére. - És az az épület másik oldalán van…
- Értem! Mehetünk? - nyújtottam felé a kezem.
- Persze! - fogta meg azt.
Felszálltunk a magángépre és Párizs felé vettük az irányt… Bár Danielle erről semmit sem sejtett…;)
Danielle
- Wow… Párizs? - fordultam Liam felé, amikor leszálltunk a gépről.
- Igen! Gondoltam az évfordulónkat ünnepeljük a szerelem városában!
- Awwh… Imádlak! - fontam karjaim a nyaka köré és megcsókoltam.
- Én is téged kicsim! - mondta.
A reptérről egy szállodába mentünk.
A szobákból rá lehetett látni az Eiffel toronyra. Nem hagyhattak ki, hogy csináljak egy képet:

Meseszép!*.*
- Én most eltűnök a másik lakosztályba, de te maradj itt és vedd fel ezt! - nyomott a kezembe Liam egy fekete ruhás "zsákot".
- Oké! - raktam le az ágyra.
- Ja és ezt is vedd fel! - adott oda egy cipős dobozt is. - Na megyek! 8ra gyere át a mellettünk lévő lakosztályba! - csókolt meg és elment.
Remek! Fél hét van. Van másfél órám elkészülni?! Jesszus.
Elmentem fürödni és hajat mosni. Miután beszárítottam a hajam nekiálltam a sminkemnek. Amikor azzal is kész voltam, felöltöztem.
8 óra előtt 10 perccel ebben álltam a tükör előtt.
Liam
Terítés megvan, kaja megvan, meglepi megvan, fel vagyok öltözve. Oké! Minden kész!
Izzad a tenyerem! Na jó! Le kéne nyugodnom!
Bementem a fürdőbe és megmostam a kezeim és az arcom.
Kopogtak.
- Szi… - nyitottam ki az ajtót és elállt a lélegzetem. Danielle mesésen festett.
- Szia! - pirult el, mert végigmértem.;)
- Gyere be! - álltam félre, hogy be tudjon jönni.
Elvezettem az asztalhoz és kihúztam neki a széket. Miután leült én elmentem a konyhába és behoztam a kajánkat, ami lazac volt. Dan egyik kedvence.
- Hmm… Jól néz ki! - mosolygott. Még mindig ideges vagyok!! - Jó étvágyat!
- Jó étvágyat! - küldtem felé egy ideges mosolyt.
- Valami baj van? - fúrta tekintetét az enyémbe.
- Nem, semmi! Együnk!
- Rendben! - kezdett el enni.
Evés közben sokat beszélgettünk és nevettünk, ezáltal egy kicsit sikerült "feloldódnom".
A kajálást befejezve elérkezettnek láttam a pillanatot, amire 1 hónapja készülök.
Kivittem a tányérokat és egy óriási sóhaj után visszamentem a szobába.
Danielle
Liam egész este olyan furcsa. Mintha ideges lenne, de vajon miért?
- Danielle! - jött vissza.
- Igen? - fordultam hátra mosolyogva.
- Szeretnék mondani…jobban mondva, kérdezni valamit!
- Kérdezz! - mosolyogtam még mindig. Vett egy nagy levegőt és elém sétált. És, ami ez után történt azt a mai napig nem fogtam fel!!
Féltérdre ereszkedett és a zsebéből előhúzott egy dobozkát. Felpattintotta a tetejét és én ezzel találtam szembe magam.
- Danielle Claire Peazer! Hoz…hozzám jössz feleségül? - a szám elé kaptam a kezem és éreztem ahogy egy könnycsepp kicsordul a szememből. Persze ez csak egy örömkönny volt!:)
- Igen, igen, igen! És még ezerszer igen! - vigyorogtam. Liam egy hatalmas megkönnyebbült sóhaj kíséretében felhúzta az ujjamra a gyűrűt. Amint a kezemen volt barátom, azaz Vőlegényem(!!!!!) nyakába ugrottam és szerelmes csókot leheltem ajkaira. A szerelmes csókból aztán szenvedélyes, majd vad csók lett. Egy idő után azt vettem észre, hogy már csak a fehérneműink vannak rajtunk.
- Szeretlek! - nézett rám csillogó szemekkel Liam. A holdfény (mert a gyertyákat természetesen már eloltottuk) még tökéletesebbé tette arcát.
- Szeretlek! - suttogtam vissza.
Az egész éjszakát egymás kényeztetésével töltöttük, majd valamikor hajnalban fáradtan mégis mosolyogva aludtunk el…
Liam
Reggel arra keltem, hogy Danielle nincs mellettem.
- Jó reggelt! - lépett a szobába egy tálcával a kezében. Csak a tegnapi ingem volt rajta, ami elképesztően jól állt neki.
- Jó reggelt drágám! - csókoltam meg amint az ágyhoz ért.
Gyorsan megettük a reggelit és beszélgetni kezdtünk.
- Még mindig nem fogtam fel! - nézegette a gyűrűt.
- Tudnád mennyit izgultam… És a fiúknak is az agyára mentem szerintem! - nevettem és megcsókoltam.
- El tudom képzelni! - nevetett velem. - Mit csinálunk ma?
- Szerintem menjünk el várost nézni! - jött a hirtelen ötlet.
- Rendben! Öltözzünk fel és nyomás! - pattant ki az ágyból.
Fél óra múlva már a szálloda utcájában sétáltunk.
Egész nap Párizs utcái róttuk. Persze pár (sok) rajongó megtalált minket, de a vigyorgásunkon kívül semmit sem vettek észre… vagyis néhány szemfüles felfedezte Dani ujján a gyűrűt, de nekik azt mondtuk, hogy a nagymamájáé volt, csak nekiadta.:)
Este, a szállodába visszaérve, ugyanott folytattuk, ahol hajnalban abbahagytuk…;)
Wáááá! Bubum ez nagyon jó lett! Kivel írtad?? xd :) <3
VálaszTörlésHehe! Köki! Ööö… nem is tudoom! Veled?! xd <3
VálaszTörlés