2013. május 7., kedd

37. fejezet: A "bajok" kezdete…

Halesz!
Kaptam instrukciókat azzal kapcsolatban, hogy mit írjak. Lucától kaptam egy nagyon jó ötletet, amit le is fogok írni…de ide, a bevezetőbe, nem!;) Lehet, hogy pár olvasónak furcsa, gyors és "jajjdesablon" lesz a történet alakulása, de nekem és még jó pár embernek így tetszik, úgyhogy, aki nem akarja majd tovább olvasni emiatt a történés miatt az…az szálljon tovább szabadon egy másik ágra (jelen esetben fanficre :D).
Na mind1 ! A fölösleges elmefuttatás után van még egy dolog aztán ténylegesen befogom a számat!! ;)
A Payzernek annyi… megint…:'( 
De itt nem!!!!:D
Amúgy meg reméljük megint csak úgy mennek szét, mint tavaly év végén! Payzer Forever! <3

Nya! Befejeztem! Remélem, mindenkinek tetszeni fog a """csattanó""" és, hogy ezután is sooook-sooook látogatóm lesz!! 
<3!

pussz!

xxSz.



Lexi

Ha 10 netes "szennylapon" nem olvastam a mozizásunkról, akkor egyen sem!:) Tori még fel is hívott, hogy "na milyen volt a film?".
Tegnap délután Tricia-ék átjöttek a lányokért és hazavitték őket.

Hajnalban iszonyatos görcsökre keltem. Hasamat fogva nyöszörögve másztam ki az ágyból. A telefonom képernyőjére pillantva megnéztem a dátumot (és az időt): Április 23., Kedd (04:16). Ujjaimon kezdtem számolgatni a heteket, napokat. 1…2…3…3 hét és 2 nap.Akkor biztos csak a havibaj! Elbotorkáltam a fürdőig.
Semmi. Egy árva csepp vér sincs sehol. Furcsa!
Kivettem a fürdőszekrényből egy görcsoldót és egy kis vízzel lenyeltem.
- Minden oké? - hallottam meg Zayn dörmögő hangját. Összerezzentem, mert nem számítottam rá.
- Persze! - legyintettem, miközben (még mindig egy kicsit begörnyedve) megfordultam. Szerelmem az ajtóban állt fél kézzel a keretnek támaszkodva. Fejét a karjára döntötte és álmosan nézett rám.
- Aha, látom! - forgatta a szemét és krákogott egyet. Elindultam felé, de tíz centinél nagyobbakat nem tudtam lépni. Hirtelen bele nyílalt a fájdalom a hasamba. Sziszegtem egyet és még jobban összegörnyedtem. Zayn ennek hatására "felébredt" és mellettem termett. - Minden rendben, Mi?! - nyúlt a hátamhoz jobb kezével a ballal, meg a térdhajlatomhoz. Óvatosan felkapott az ölébe és bevitt az ágyra. - Hallgatlak! - ült le mellém és leszedte a kezeimet a hasamról helyükre, pedig sajátját helyezte. Meleg tenyerével simogatni kezdte és nem tudom eldönteni, hogy a gyógyszer vagy emiatt, de kicsit "lejjebb ment" a fájdalom.
- Nagyon görcsöl a hasam. Először azt hittem, hogy a havi miatt, de egy csepp vér sem jött ki belőlem… Bár attól még lehet, mert előtte is szokott fájni, meg minden, csak ennyire még sosem görcsöltem… De vettem be gyógyszert, szal az majd elmulasztja a fájdalmat! - hadartam.
- Akkor vagy a havi, vagy valami más… - gondolkozott.
- Igen! Lehet, hogy valamit összeettem…
- Reméljük, hogy nem lesz semmi bajod! - nyomott puszit a homlokomra, majd visszament a fürdőbe és lekapcsolta a villanyt.
Az éjjeli lámpát is leoltotta, majd befeküdt mellém. Oldalamra fordított és mögém bújt. Megint a hasamra csúsztatta méretes kezét és folytatta a simogatást. Így aludtunk el és már csak dél körül ébredtünk fel újra.

- ZAAAYN! - kiáltottam, amikor nem találtam magam mellett barátomat.
- Baj van? - jelent meg az ajtóban.
- Nem, csak nem találtalak! - mosolyogtam, mire ő is vigyorra húzta száját.
- Hasad? - guggolt le elém.
- Már nem fáj! - válaszoltam. Őszintén szólva, már tényleg nem fájt!
- Akkor jó! Gyere csináltam ebédet! - állt fel és kezeit nyújtotta. Még mindig mosolyogva fogadtam el őket és lesétáltam Zayn-nel a konyhába.
Az asztalon Grillezett csirkés szendvics várt. Nyamii!*.*
Ebéd közben Zayn elmondta, hogy beszélt Harryékkel, akik csak azért hívták, hogy tudjunk a hollétükről. Egy kicsit kiruccantak L.A-be…:D
A nap további részét lazsálással (és görcsmentesen) töltöttük.

Április 29., Hétfő

- Szép emlékek fűződnek ehhez a helyhez! - sóhajtott Danielle a párizsi szállodába lépve, majd barátjára, bocsánat VŐLEGÉNYÉRE nézett, aki csak rámosolygott.
- Pontosan! - bólintott Leeyum.

Ma folytatódik a turné. Immáron Európában.
Az elmúlt napokban szinte semmit sem csináltunk. Tvztünk, ettünk, aludtunk, bevásároltunk, biliárdoztunk, pingpongoztunk, röhögtünk, a csajokkal vásároltunk (én) és görcsöltünk (megint csak én)…
Igen, jó párszor fájt a hasam azóta a hajnal óta. Sőt egyszer még hánytam is. Felhívtam anyut, hogy elmondjam neki. Ő a "tünetekből" azonnal egy olyan dologra következtetett, amiről én még csak hallani sem akartam!
Természetesen Triciát is megkérdeztem a dologról. Ugyanazt mondta, mint anya.
És Kriszti is…
Ezek után Zaynnek el sem mertem mondani a lehetséges okokat…!!
Már csak egy embernek nem mondtam. Akivel egy hete nem találkoztam.
- Zizi!! - kiáltottam.
- Jövööööök!! - hallottam a választ.
Z. már kérés nélkül is tudta, hogy ki kell mennie.
- Hümm? - érkezett meg LB-m vigyorogva.
- Valamit mondanom, kérdeznem kell ! - húztam a szám.
- Komolyan hangzik! - váltott faarcra.
- Szóval… - kezdtem és elmeséltem neki mindent. Az anyuk és keresztanyum véleményével együtt.
- Huhh… - fújta ki a hosszú ideig benntartott levegőt. - Szerintem, most hívjuk be Torit, ha már Kriszti is tud róla, mondd el neki is a történteket és aztán kitaláljuk, hogy mi legyen! - simított végig a karomon.

Miután uncsimat is beavattuk, közös fejtörés eredményeként egy gyógyszertárban kötöttünk ki.
Vettünk 3 terhességi tesztet és visszamentünk a hotelba. (természetesen a néni a gyógyszertárban megígérte, hogy nem szól senkinek egy szót sem. Bár elég furcsa lenne, ha egy 80 éves nénike futna a tvhez, hogy bejelentse: "Zayn Malik barátnője terhességi tesztet vett!!!")
A lányokkal bezárkóztunk a Zaynnel közös szobánkba és én egyből a fürdőbe lettem tuszkolva.


Fél óra múlva, teljesen lesokkolva, a három teszttel magunk előtt ültünk a földön.
Pozitív. Pozitív.Pozitív.
- Na jó! Ez még nem jelent semmit! Majd, ha egy orvos mondja ugyanezt, akkor elhisszük, addig pedig senkinek, ismétlem SENKINEK nem szólunk egy szót sem a dologról!!! - vezette le Tori.
- Rendben! - bólintottunk Lizzel.

A nap további részében úgy tettünk, mintha semmi sem történt volna, ám a koncerten hiba csúszott a gépezetbe…










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése