- Szia Niall! - köszönt Tori is, majd a fiúhoz lépett és legnagyobb meglepetésünkre megölelte. De ezzel nem csak minket, Niallt is meglepte, mert csak pár másodperc múlva ölet vissza.
- Amúgy hol van a Törpe? - fordult ismét felém és Zayn felé.
- Lou és Tom vigyáznak rá! - mondta Zayn.
- Okesz! De azért majd én is szeretném látni! - kacagott.
- Fogod! - nyugtattam meg.
- Gyertek enni! - kiáltott ki a konyhából Kriszti, majd egy fazékkal a kezében az étkezőbe sétált. Louis egyből odafutott segíteni, őt pedig Liam követte.
- Ne segíts anyádnak! Véletlenül se! - nézett Chrisre Lizy.
- Nem is! Egész délelőtt füvet nyírtam!
- Bele ne halj! - mondtuk egyszerre a csajokkal.
- Tori! - hallottuk Kriszti hangját.
- Hümm??
- Ádám mik... - és csöngettek.
- Szerintem most! - mosolygott anyjára a lány, majd az ajtóhoz sietett.
Tori
Gyorsan az ajtóhoz szaladtam és kinyitottam azt.
- Sziaaa! - ugrottam az előttem álló srác nyakába.
- Szia Kicsim! - puszilt bele a nyakamba, mire átjárt egyfajta borzongás.
- Figyelj! - toltam el egy kicsit magamtól. - Ugye Niall is itt van... - néztem hátra. Szerencsére a a nappali azon részéből, ahol a többiek voltak, nem lehetett látni az előszobát.
- Nem lesz gáz! - mosolygott biztatóan. - De.. nem akarsz beengedni?
- Ja, de! - kuncogtam és félreálltam az ajtóból.
Egymás kezét fogva léptünk a nappaliba, mire jó sok meglepett tekintetet kaptam. Niallre rá sem mertem nézni, bár kíváncsi voltam reakciójára.
- Te. Meg. Mi. A. Jó. Életet. Keresel. Itt????? - kérdezte Lex és hatalmas mosollyal arcán, nekifutásból Ádámra ugrott.
- Én is örülök neked, Lexi! - engedte el kezem nevetve, hogy megtartsa unokatesóm.
- Úristen! Te.. Férfi lettél! - nézett végig rajta Lex.
- Te meg anyuka! - vigyorgott Ádám.
- Vagy valami olyasmi! - mondta büszkén, szórakozott mosollyal. - De hogyhogy itt vagy? És miért fogjátok egymás kezét? És... Nanee!!! - kapta kezét szája elé. - Varga Ádám Ferenc! Te megcsaltál? Hogy tehetted?? - dobta be a műsírást.
- Még te kérdezed? Gyereket szültél a szeretődnek! - szállt be a játékba Ádám.
- Igaz!... De attól még elhagylak! - fordított hátat Lexi. Itt Zaynre néztem, aki már a fejét fogva röhögött barátnőjén és eltátogott nekem egy "ez hülye"-t.
- Nee! - kiáltott fel barátom és a földre rogyott.
A következő pillanatban mindketten a földön ültek és visítva röhögtek saját magukon.
Amikor végre lenyugodtak és visszaálltak a lábaikra, beszélni kezdtem:
- Szóval! Ő itt Varga Ádám, Lexi régi haverja és az én... Barátom! - nyögtem ki a végén.
Az utolsó szó hatására kínos csend telepedett a szobára. Amikor már kezdtem megijedni, Harry sietett a segítségemre:
- Harry Styles! - lépett előre és kezét Ádám felé nyújtotta.
- Varga Ádám! - fogadta el a jobbost barátom. - Örvendek!
- Szintúgy! - mosolyodott el Harry és rám kacsintott jelezve, hogy neki nincs semmi "baja" a helyzettel.
- Köszi! - tátogtam, mire Hazza csak biccentett egyet.
Szépen lassan mindenki bemutatkozott és szerencsére Niall is élve megúszta.
- Most már együnk! - szólalt meg apu, aki időközben előkerült.
***
- És hogy bírjátok a gyereknevelést? - kérdezte Ádám Lexiéket.- Jól!
- Lőttek a pasis estéimnek! - mondta barátnőével egy időben Zayn és önsajnálóan megrázta a fejét.
- Mert Lexi mellett, úgy alapjáraton, volt olyanod, hogy pasis este?!
- Hááát... - gondolkozott Zayn.
- Persze! Beszéljetek ki! - csapta fejbe az énekest barátnője.
- Jajj kicsim! Tudod, hogy szeretlek! - nézett angyalian a fiú. - Ezt még folytatjuk! - suttogta a vele szemben ülő Ádámnak.
- Jól van Jawaad! Te akartál a kanapén aludni! - mondta fapofával unokatesóm.
- Nemáár!
- Demár!
- Úgyis megtörsz!
- Énnem!
- Nem leszel egyedül! - szólalt meg Liz, miközben hozzávágta vőlegényéhez a textilszalvétáját.
- Most miért? - vihogott Harry.
- Mert egy undorító, perverz állat vagy!
Lexi
Olyan jól esik hallgatni Lizy-éket!:))
- És mióta vagytok együtt? - kérdeztem Torit.
- Nagyjából két hónapja! - válaszolt.
- Akkor még sokáig! - mosolyogtam.
- Bocsánat! - állt fel Zayn, mert csörögni kezdett a telefonja.
- Csak nyugodtan! - mondta David.
Figyeltem, ahogy a konyha boltívéhez sétál és idegesen a hajába túr.
- Benji belázasodott! - jött vissza.
- Megint?! - kérdeztem aggódva. - Ha nem baj, mi most mennénk! - toltam ki magam alól a székem.
- Persze, menjetek csak! Aztán hívj, hogy mi a helyzet! - bólogatott keresztanyum.
Niall
Miután Lexiék elrohantak, folytattuk a vacsorát.
Annyira... furcsa Torit mással látni... De legalább boldog. Nekem csak ez a lényeg!
- Amúgy! - szólalt meg a gondolataimban járó lány. - Képzeljétek! Készül az első lemezem!
- Wáow! - esett le az állunk.
- És melyik kiadónál? - kérdeztem.
- Hát egy itteni stúdióban vesszük fel, de a Syco adja ki.
- Gondolhattuk volna, hogy Simon keze is benne van! - mosolygott Liam.
- Ja! - nevettünk a srácokkal.
- És mikor jön ki? - nézett Torira Eleanor.
- Várhatóan December elején.
- Majd kérünk dedikált példányt! - vigyorgott Danielle.
***
- Szia! - lépett ki valaki az erkélyre, ahol már vagy 10 perce egyedül álltam. Hangjából azonnal felismertem a lányt.
- Szia fordítottam felé a fejem.
- Mi a helyzet? - kérdeztük teljesen egyszerre, majd ennek hatására felnevettünk.
- Szóval.. Miujs? - kérdezte most csak ő.
- Semmi.. megvagyok! - rántottam vállat. - Látom, megint sötét vagy! - céloztam hajára.
- Héé! - dőlt a korlátnak.
- Jajj, tudod, hogy értem! - nevettem.
- Persze! - kacarászott. - Amúgy igen... untam a szőkét! - csavargatott egy tincset hajából.
- Én bírtam.. - jegyeztem meg. - És.. Te hogy vagy? Suli?
- Jól vagyok, köszönöm! - mosolygott. - Sikeresen átiratkoztam. Ja és képzeld! Az első két hónapban tanulnom sem kellett!
- Hogyhogy? - vontam fel a szemöldököm.
- Kicsit le vannak maradva...
- Jaaa. Értem! - esett le.
- Örülök! De mi lenne, ha nem a suliról beszélnénk?
- Rendben! Csak gondoltam, meg... - kezdtem, de félbeszakított.
- Tudom és köszönöm, hogy érdeklődsz! Jól esik! Csak ma is egész nap ott voltam és most nem akarok róla még csak beszélni se!
- Értettem kapitány! - szalutáltam.
Tori
Ez az érzés... ez az érzés, amit csak Niall tud kiváltani belőlem..
És azok a gyönyörű szemek. A huncut mosoly. A bódító illat...
Ááá! Megőrülök!
- Hahó! Tori! - pöckölte meg orromat Niall.
- Mi? - ráztam meg a fejem.
- Baj van? - rogyasztott be egy kicsit, hogy egy szintben legyen a fejünk.
- Ööö.. nincs... csak... - kezdtem pásztázni a földet.
- Gyere! - fogta meg a kezem. Leült az egyik fotelbe, engem pedig az ölébe húzott. - Szóval?
- Hiányoztál! - mondtam ki hirtelen és nyaka köré fontam karjaim. (Nem ezt a cselekedetemet sosem bántam meg!!)
- Te... te is nekem! - ölelt vissza tétovázva.
Csak ültünk ott és egy szót sem szóltunk.
- Figyelj Tori! - tolt el magától óvatosan. - Lehet, hogy ezzel most elrontok mindent, de ezt el akarom mondani! - vett mély levegőt. - Nem történt semmi! Amy csak egy barátom!
- Nial.. - mondtam majdnem suttogva.
- Hadd fejezzem be! Szóval. Semmi nem történt! Tudom, hogy ez sablondumának tűnik, de ez az igazság!
- Niall... Ez már a múlt... Zárjuk le!
- Tudom. Csak szeretném tisztázni a dolgot!
- Vegyük úgy, hogy tisztáztad! - sóhajtottam. Lassan felemeltem a fejem és az ír fiú szemeibe néztem. - Viszont.. egyet jegyezz meg! Fontos vagy nekem! És szeretném, hogy továbblépj! - fogtam kezeim közé az arcát. - Én is megtettem!
- Próbáltam... de valahogy nem megy! Senkivel sem olyan, mint veled!
- Nem is lesz olyan! De ne engem keress mindenkiben! Keress valami újat! - mivel nem válaszolt, folytattam: - Kérlek! - néztem mélyen a szemébe. - Értem tedd meg! Hogy megnyugodjak! - döntöttem homlokom az övének.
Lexi
- Hol van? - estem be Lou-ék szobájába.
- Lou hütőfürdőzteti! - mondta Tom és odadobta Luxnak a hercegnős labdáját.
- Oké! - mentem a fürdő felé.
Lou a kád mellett és tartotta a vízben fekvő kisfiunkat.
- Mi történt? - térdeltem mellé.
- Luxszal játszottak, amikor elkezdett pityeregni. Akkor volt 37°C-os a láza.
- Mennyit ment fel? - simítottam meg Benji arcát.
- Kábé 1°C-ot. 38, 6 volt, amikor elkezdtem a fürdetést. Szerintem most már ki lehet venni!
- Rendben! - kaptam fel egy törölközőt és a fal mellett lévő szekrény tetejére terítettem.
Lou ráfektette fiamat, én pedig bebugyoláltam.
- Gyere törpi! - emeltem fel.
- Itt van a lázmérő! - adta Zayn kezébe az eszközt Tom. - Szerintem menjetek a szobátokba...
- Az lesz! - bólogatott Zayn.
- Sziasztok! - intettünk és átsétáltunk a szobánkba.
- Idejössz kisöreg? - nyújtotta kezét Zayn, miután levette a kabátját.
- Apa! - pislogott nagyokat a karjaimban fekvő csöppség.
- Hopp! - vette át Zayn. Ölébe ültette fiunkat, majd hóna alá tette a lázmérőt. - Szorítsuk! - fogta meg bal kezével Benji vállát.
Annyira imádom őket. Ahogy Zayn grimaszol, azért hogy Benjit rávegye a lázmérő szorítására.
- Ééés.. -vette ki az eszközt a törpe karja alól, amikor pár perc múlva csipogott. - 36,7.
- Az jó! De azért várjuk meg a reggelt!
- Jaja!
- Elmegyek vécére! - böktem az említett helység felé.
- Én addig felöltöztetem!
23:00
- Megint 37,2. - idegeskedett Zayn.
- Van nálunk lázcsillapító?
- Nem tudom...
Kutakodni kezdtem a táskáinkban, de sehol sem találtam a kis dobozt.
- Irány a gyógyszertár! - sóhajtottam.
- Megyek én! - állt fel Zayn, Benjit meg az ágyra fektette.
- Köszönöm! - öleltem meg.
- Nyugi! Nem lesz semmi baj! - puszilta meg a hajamat.
Zayn
Gyorsan lementem a földszintre, ott pedig a recepcióhoz léptem.
- Elnézést! Meg tudná mondani, hogy hol van a legközelebbi éjjel-nappal nyitva tartó gyógyszertár? - kérdeztem az éjjeliőrt.
- Természetesen! A Fő utca 12. alatt!
- Köszönöm! - bólintottam.
- Kérem!
Elindultam kifele a vár területéről, majd amikor leértem a taxiparkolóhoz mentem.
Háromnegyed 12 körül értem célomhoz. Szóltam a taxisnak, hogy várjon meg, majd beszaladtam.
- Hello! - köszöntem. Szerintem a pult mögött álló lány felismert, mert háromszor akkorára tágultak a pupillái.
- Hello! - köszönt ő is angolul.
- Lázcsillapítót szeretnék. 11 hónapos kisgyereknek!
- Máris hozom! - ment hátra és nem sokkal később egy dobozkával a kezében jött vissza.
- 1150-et kérnék szépen! - pötyögött a gépbe.
Nagy szerencsémre "értek" a forinthoz, így egyből tudtam adni neki a pénzt.
- Köszönöm!
- Én köszönöm! - tettem el a zsebembe a dobozt.
- Esetleg.. - vette elő a mobilját.
- Gyere! - intettem mosolyogva. - Csak sietnem kéne, mert Benji lázas..
Megcsináltuk a képet, majd elköszöntem.
- Hello! És jobbulást Benjinek!
- Köszi! - léptem ki az üzletből.
Gyorsan bevágódtam a kocsiba és már indultunk is visszafelé.
- Itt vagyok! - nyitottam be a szobánkba.
- Gyors voltál! - mosolyodott el Lexi és betakargatta Benjit. - Most elaludt, de szerintem 20 percnél nem bírja tovább! - sétált hozzám.
- Akkor majd kap lázcsillapítót és reggelre kipiheni!
- Remélem! - bújt hozzám.
Tori
Csak forgolódok és forgolódok és forgolódok. Nem tudok másra gondolni csak Niallre és arra, hogy szeretném, ha továbblépne. Hisz' én is megtettem.
- Baj van? - kérdezte kábé a 30-40. fordulásom után Ádám.
- Nincs... csak... Ajjj!!! - vágódtam mellkasára.
- Nyugi! - röhögött.
- Volt már veled olyan, hogy szerettél volna valamit, de az ember, akitől kérted nem akarta azt a valamit, de te nagyon, és a végén már a hajadat tépted, amiért ő nem csinálta meg??! - motyogtam bőrébe.
- Öö... Nem?! - mondta, de mondata inkább kérdésnek hangzott.
- Megőrülök!! - sóhajtottam.
- Engem meg halálra fogsz csikizni, ha ezt a "mellkasombabeszélősdit" tovább folytatod! - nevetett fel, én meg már csak azért is belefújtam a mellkasába. - Ez nem volt szép! - bökött oldalba.
- Bocsi! - emeltem fel a fejem és angyalian rámosolyogtam. - Zavarna, ha ma rajtad aludnék el?
- Maradj csak! - simított végig hátamon. Visszahajtottam fejem és ugyanazokkal az idegesítő gondolatokkal, amik eddig is a fejemben voltak, megpróbáltam elaludni.
Szép éjszakám lesz.....
- Kábé 1°C-ot. 38, 6 volt, amikor elkezdtem a fürdetést. Szerintem most már ki lehet venni!
- Rendben! - kaptam fel egy törölközőt és a fal mellett lévő szekrény tetejére terítettem.
Lou ráfektette fiamat, én pedig bebugyoláltam.
- Gyere törpi! - emeltem fel.
- Itt van a lázmérő! - adta Zayn kezébe az eszközt Tom. - Szerintem menjetek a szobátokba...
- Az lesz! - bólogatott Zayn.
- Sziasztok! - intettünk és átsétáltunk a szobánkba.
- Idejössz kisöreg? - nyújtotta kezét Zayn, miután levette a kabátját.
- Apa! - pislogott nagyokat a karjaimban fekvő csöppség.
- Hopp! - vette át Zayn. Ölébe ültette fiunkat, majd hóna alá tette a lázmérőt. - Szorítsuk! - fogta meg bal kezével Benji vállát.
Annyira imádom őket. Ahogy Zayn grimaszol, azért hogy Benjit rávegye a lázmérő szorítására.
- Ééés.. -vette ki az eszközt a törpe karja alól, amikor pár perc múlva csipogott. - 36,7.
- Az jó! De azért várjuk meg a reggelt!
- Jaja!
- Elmegyek vécére! - böktem az említett helység felé.
- Én addig felöltöztetem!
23:00
- Megint 37,2. - idegeskedett Zayn.
- Van nálunk lázcsillapító?
- Nem tudom...
Kutakodni kezdtem a táskáinkban, de sehol sem találtam a kis dobozt.
- Irány a gyógyszertár! - sóhajtottam.
- Megyek én! - állt fel Zayn, Benjit meg az ágyra fektette.
- Köszönöm! - öleltem meg.
- Nyugi! Nem lesz semmi baj! - puszilta meg a hajamat.
Zayn
Gyorsan lementem a földszintre, ott pedig a recepcióhoz léptem.
- Elnézést! Meg tudná mondani, hogy hol van a legközelebbi éjjel-nappal nyitva tartó gyógyszertár? - kérdeztem az éjjeliőrt.
- Természetesen! A Fő utca 12. alatt!
- Köszönöm! - bólintottam.
- Kérem!
Elindultam kifele a vár területéről, majd amikor leértem a taxiparkolóhoz mentem.
Háromnegyed 12 körül értem célomhoz. Szóltam a taxisnak, hogy várjon meg, majd beszaladtam.
- Hello! - köszöntem. Szerintem a pult mögött álló lány felismert, mert háromszor akkorára tágultak a pupillái.
- Hello! - köszönt ő is angolul.
- Lázcsillapítót szeretnék. 11 hónapos kisgyereknek!
- Máris hozom! - ment hátra és nem sokkal később egy dobozkával a kezében jött vissza.
- 1150-et kérnék szépen! - pötyögött a gépbe.
Nagy szerencsémre "értek" a forinthoz, így egyből tudtam adni neki a pénzt.
- Köszönöm!
- Én köszönöm! - tettem el a zsebembe a dobozt.
- Esetleg.. - vette elő a mobilját.
- Gyere! - intettem mosolyogva. - Csak sietnem kéne, mert Benji lázas..
Megcsináltuk a képet, majd elköszöntem.
- Hello! És jobbulást Benjinek!
- Köszi! - léptem ki az üzletből.
Gyorsan bevágódtam a kocsiba és már indultunk is visszafelé.
- Itt vagyok! - nyitottam be a szobánkba.
- Gyors voltál! - mosolyodott el Lexi és betakargatta Benjit. - Most elaludt, de szerintem 20 percnél nem bírja tovább! - sétált hozzám.
- Akkor majd kap lázcsillapítót és reggelre kipiheni!
- Remélem! - bújt hozzám.
Tori
Csak forgolódok és forgolódok és forgolódok. Nem tudok másra gondolni csak Niallre és arra, hogy szeretném, ha továbblépne. Hisz' én is megtettem.
- Baj van? - kérdezte kábé a 30-40. fordulásom után Ádám.
- Nincs... csak... Ajjj!!! - vágódtam mellkasára.
- Nyugi! - röhögött.
- Volt már veled olyan, hogy szerettél volna valamit, de az ember, akitől kérted nem akarta azt a valamit, de te nagyon, és a végén már a hajadat tépted, amiért ő nem csinálta meg??! - motyogtam bőrébe.
- Öö... Nem?! - mondta, de mondata inkább kérdésnek hangzott.
- Megőrülök!! - sóhajtottam.
- Engem meg halálra fogsz csikizni, ha ezt a "mellkasombabeszélősdit" tovább folytatod! - nevetett fel, én meg már csak azért is belefújtam a mellkasába. - Ez nem volt szép! - bökött oldalba.
- Bocsi! - emeltem fel a fejem és angyalian rámosolyogtam. - Zavarna, ha ma rajtad aludnék el?
- Maradj csak! - simított végig hátamon. Visszahajtottam fejem és ugyanazokkal az idegesítő gondolatokkal, amik eddig is a fejemben voltak, megpróbáltam elaludni.
Szép éjszakám lesz.....
![]() |
| Varga Ádám 21 éves; egyetemista |

IMÁDOM♥ KÖÖÖVIT :D *-*
VálaszTörlésxx
Örülök, hogy tetszik:3 Már írom, de nem tudom, hogy mikor rakom fel. De sietek!!;)
Törlésxx
Nagyon jó kövit! Siess vele létszi! <3 :D
VálaszTörlésMár írom, de még mindig tart a gépkorlát, szóval passz, hogy mikor lesz fent.... De örülök, hogy tetszik! <3:D
Törlés