2014. december 13., szombat

II. évad 19.fejezet: Christmas

Kedves mindenki, aki meg akart ölni, amiért nem hoztam fejezetet!
Itt van a rész, amit megígértem. Most volt időm leülni írni, akármennyire is hihetetlen...
Következő fogalmam sincs mikor jön, de téli szünetig biztos, hogy nem, mert mint már említettem, sok a tanulnivaló + két napig karácsonyi jó tündért játszom az osztályommal, ami annyit tesz, hogy biztosan nem leszek gépközelben, mert a várost járom.
Úgyhogy mindenkit megkérek, hogy ne sürgessen! Köszönöm.:)
Jó olvasást!
Pussz

xxSz.



December 24., szerda

Lexi

- Zaaaaayn! Merre vagy? - kiáltottam a szobánkból, miközben az ajtófélfába kapaszkodva, jobb lábamra csúsztattam magassarkúm.
- Beni, gyere vissza! - futott ki fiunk szobájából, Benji nyomában vőlegényem és sikeresen elhasalt a folyosó közepén, mire felnevettem és elkaptam a felém rohanó törpét, aki a lábamba kapaszkodva állt meg. - Itt! - nézett fel rám Zayn és elmosolyodott.
- Gratulálok a belépődhöz. Ha úgy érzed kelj fel és szedd rendbe magad, mi lent leszünk! - kacsintottam én is mosolyogva és kisfiamat derekamra ültetve letipegtem a földszintre. - Na, picim, segítesz a maminak megteríteni? - kérdeztem a karjaimban lévő Benjit, aki heves bólogatásba kezdett. Igaz csak néhány szalvétát és evőeszközt rakott ki a segítségemmel, de nagyon jól éreztük magunkat.
- Megfelelek? - érkezett meg Zayn az étkezőbe egy fekete ingben és nadrágban.
- Igen. - bólintottam. - De a gallérod elég érdekesen áll! - kuncogtam és megigazítottam gallérját. - Most már tökéletes vagy! - böktem meg orrát, majd kikerülve őt a konyhába mentem. - Louék nemsokára itt lesznek, de a többiekről nem tudok semmit! - kiáltottam vissza.
- Harry-ék is hamarosan ideérnek, még mikor fent voltam küldött egy SMS-t. - jött utánam kisfiunkkal karjaiban.
- Akkor jó! Vigyük be az étkezőbe a kajákat, már minden kész!
- Rendben, de várj! - lépett a "házi hifi" vezérlőjéhez és pár pillanattal később már hallottam is Michael Bublé karácsonyi dalainak egyikét.
- Imádlak. - mosolyogtam. Nevetgélve és igazán karácsonyi hangulatban pakoltuk ki a finomabbnál finomabb ételeket, majd végezve ezzel én áttértem a társalgóban elhelyezkedő fa továbbcsinosítgatására. Szerencsétlenségemre vagy éppen szerencsémre éppen akkor váltott át a zene a Santa Baby-re, mire két kar fonódott derekamra.
- Benji? - döntöttem kicsit oldalra fejem, hogy rálássak Zayn arcára, miközben ide-oda ringattam a csípőm.
- Ott. - fordított a kanapé felé, amivel szemben némán ment a tévében a Tom és Jerry.
- Bubu! - szóltam oda a kicsinek, mire ő felugrott és a támlába kapaszkodva kidugta buksiját eddigi rejtekéről. - Felrakod? - emeltem fel a csúcsdíszt, Benji pedig tapsikolni kezdett. Zayn odalépkedett érte és ölébe kapva őt, odahozta hozzám. - Le ne essetek! - ijedtem meg, amikor Zayn felállt egy székre ugyanis a fa tetejét ő is csak így érte el.
- Nyugi, nem fogunk! - kuncogott, én meg a kezébe nyomtam a díszt. Gyorsan megkerestem a mobilom és, amíg ők felrakták a csúcsdíszt, én lőttem egy képet, amit fel is raktam minden közösségi oldalra "My Loves. Merry Christmas!:)" címmel.
Pár perc múlva a csengő hangja szakította meg az idillt, mire az ajtóhoz futottam (jobban mondva futásnak indult, de 10 centis sarkakban ez elég nehéz).
- Sziasztoook! - vigyorogtam és megölelgettem az ajtóban álló Eleanort és Lou-t.
- Boldog karácsonyt! - lépett be a lány, barátjával nyomában.
- Boldog karácsonyt. És szülinapot! - néztem a fiúra.
- Köszönöm szépen! - nevetett fel.

Lassan mindenki megérkezett, így leültünk az étkezőbe és Niall nagy örömére, enni kezdtünk.
- És Farrah-t hol hagytad? - kérdezte Danielle két falat között a szőkeséget.
- Nem igazán mondanám azt, hogy együtt vagyunk, így nem gondoltam elérkezettnek azt, hogy elhozzam a "családi" karácsonyra. Meg egyébként is elutazott.
- Értem. - bólintott a lány.
- Ki kér bort? - állt fel Zayn és felkapta az asztal közepén lévő borosüveget.
- Én nem, köszönöm! - rázta meg fejét Dan. Egy kérdő pillantást küldtem felé, mire apró mosollyal vállat rántott.

- Ajándékoook! - szaladt Eli Benjivel a társalgóba a fa felé.
- Ki kezdi? - támaszkodtam az egyik kanapénak.
- Én! - tette fel kezét Liz és ezzel elkezdődött az ajándékozás.
- Az utolsó, de legfontosabb ajándékom pedig Liamé - kezdte Danielle, aki az utolsó ajándékozó volt - szóval... Boldog karácsonyt szívem! - adott át neki egy dobozt, ám a fa alatt még volt egy nagyobb, amit nem tudtam mire vélni.
- Köszönöm Kicsim! - csókolta meg kuncogva és kivette az órát a dobozból.
- Ja, még valami! - kapta fel a másik dobozt. Na azért.
- Mi a... - akadt el Liam szava, amikor kiemelte a fekete pólót a dobozból. Közelebb lépve megláttam a feliratot, ami nem más volt, mint az, hogy "Be nice to me, my wife is pregnant". - Terhes vagy??
- Nagyon úgy tűnik! - mosolygott halványan Dani, Liam pedig eldobva a dobozt felkapta és megpörgette a levegőben.
- Istenem.. - tette le feleségét hatalmas mosollyal, majd arcát kezei közé fogva, megcsókolta. - Annyira boldog vagyok!
- Hidd el, én is!
Mindenki gratulált nekik, majd leültünk mozizni, ugyanis a szülinaposnak az volt a kérése, hogy nézzünk valami karácsonyi filmet, mi meg persze nem ellenkeztünk, hiszen nem is mi lennénk, ha a karácsony is lustálkodás nélkül telne el.

Este, a nem tudom hányadik film után, amikor már majdnem elaludtam, meghallottam a csengőt.
- Asszony, pattanj! - dobott meg egy pattogatott kukoricával Liz, mire nyöszörögve felálltam.
- Lusta népség! - kuncogtam és elindultam a bejárathoz, hogy megnézzem, ki a késői látogatónk. Először csak résnyire nyitottam az ajtót, de amint megláttam, hogy ki áll a ház előtt, szélesre tártam. - Tori?? - nyíltak hatalmasra szemeim.
- Boldog karácsonyt! - mondta félénk mosollyal és egy kis dobozkát nyújtott felém.
- Gyere ide! - húztam magamhoz és szorosan megöleltem, amit azonnal viszonzott. - Hiányoztál.
- Te is nekem!
- Nem hallottam rólad már vagy másfél hónapja. Vagyis hallottam rólad, mert az albumod most jött ki, de RÓLAD nem tudtam semmit.
- Tudom. És bocsánat, hogy nem jelentkeztem, csak minden összejött...
- Semmi baj. Gyere be, a többiek is itt vannak és nekik is van mit mesélni.
- Mindenki?
- Mindenki.
- Oké. - bólintott, de láttam rajta, hogy legszívesebben elrohanna.
- Gyerekek van egy meglepim! - léptem a társalgóba, mire mindenki rám kapta a tekintetét, Harry pedig leállította a filmet.
- Mi az? - kérdezte Zayn.
- Inkább ki... - mosolyodtam el és hátranéztem, jelezve unokatesómnak, hogy jöjjön be, mire félve mellém lépett.
A lányok sikítva ugrottak fel helyükről és vetették magukat Torira, aki felnevetve fogadta őket.
- Sziasztok! - adott két puszit mindegyikőjüknek.
- Szia Tori! - lépett hozzá mosolyogva Zayn és magához húzta egy ölelésre. Az utolsó, aki üdvözölte unokatesómat, az nem meglepő módon Niall volt.
Egy csendes ölelés volt mindössze a köszönés.
- Nem vagy éhes? - törtem meg a kissé kínossá váló hallgatást.
- Egy kicsit. - bólintott Tori, mire a konyhába kísértem.
- Meg sem néztem az ajándékot. - néztem a kis dobozra, ami még mindig a kezében volt, ő pedig felém nyújtotta.
- Csak egy kis apróság. - rántott vállat.
A dobozkában egy karácsonyfadísz volt, rajta egy képpel, amin Zayn, Benji és én voltunk.
- Ez nagyon aranyos! Köszönöm! - öleltem meg mosolyogva. - Mit kérsz? Csináltam majonézes krumplisalátát.
- Hagymával?
- Igen, ahogy szereted.
- Akkor azt kérek!
- Hallal?
- Igen, köszi.
- Csüccs le! - mutattam a bárpulthoz.
- Toriiii! - röpült oda hozzánk Danielle, Liam-mel a nyomában. - Nézd meg, mit kapott Liam karácsonyra!
- Na mit? - kérdezte halvány mosollyal, mire Liam felemelte a pólót. - Úristen! Gratulálok! - ölelte meg őket.
- Köszönjük! - kuncogott Liam.
Mindenki lassan kiszállingózott a konyhába és csipegetni kezdett a pulton lévő kajákból illetve egy bor is előkerült.

Tori

- Merre mész? - kérdezte Lexiék háza előtt Niall, amikor már mindenki elment.
- Szerintem sétálok. Jól esik a friss levegő.
- Nem lesz az egy kicsit hosszú?
- Ugyan. Nincs olyan messze, max útközben hívok egy taxit.
- Baj lenne, ha... elkísérnélek? Veszélyes ilyenkor...
- Öhm... dehogy.
- És, hogy vagy? - kérdezte már út közben, úgy 10 perc csendes séta után.
- Jól, csak kicsit fáradtan. Sok minden történt az elmúlt két hónapban.
- Ha ez megnyugtat, megérte szenvedned, nagyon jó lett az album.
- Meghallgattad?
- Megvettem. - nézett rám apró mosollyal, mire kuncogva lehajtottam a fejem. - És hogyhogy itt vagy?
- A sok történés között voltak személyes dolgok is... Ádámmal szakítottunk. El kellett szabadulnom otthonról.
- Sajnálom.
- Én annyira nem... A vége felé nagyon megváltozott.
- Milyen értelemben.
- Néha agresszívabb volt a megszokottnál.
- De ugye nem bántott?!
- Nem. De láttam, te is találtál valakit.
- Igen, bár azt nem mondanám, hogy együtt vagyunk.
- De legalább van melletted valaki.
- Hát... ja.
A utunk további része csendben telt, majd a Brian ház előtt megálltunk.
- Nem jössz be egy teára? Ahogy elnézem sikerült átfagynod.
- Erre most kivételesen nem tudok nemet mondani! - bólintott és belépett a házba. - A mikróba nem ülhetnék be inkább? - állt meg, mire felnevettem.
- Szerintem nem férnél be, hacsak nem vagy gumiból!
- Tudod, hogy sok mindenre képes vagyok.
- Ezt sosem kérdőjelezném meg. Dobd le magad a kanapéra ott van pár pokróc is! - akasztottam fel kabátom, majd a konyha felé mentem. - Megcsinálom a teát.

Két bögre teával mentem vissza a nappaliba és leültem Niall mellé, aki úgy nézett ki, mint egy burrito.
- Tessék fagyos. - nyújtottam felé az egyik bögrét.
- Köszönöm.
Teázás közben beszélgetni kezdtünk, de nem volt különösen témánk. Össze-vissza jöttek a dolgok, de őszintén szólva, ez így volt jó. Nem akartam semmi komolyról beszélni és szerintem ő sem.
- Fáradt vagyok. - ásított.
- Én is. - helyeseltem. - Fél egy. - néztem a falon lévő órára.
- Jól elbeszéltük az időt.
- Az biztos... - dőltem el, ő meg valamilyen módon mögém dőlt.
- Aludjunk. - húzta ránk a pokrócot. - Jó éjt Tori.
- Jó éjt Niall.
Nem volt ebben semmi rossz. Két barát, hullafáradtan együtt aludt a kanapén. Ebbe még senki sem halt bele.

Eleanor

- Ide is eljutottunk. Danielle terhes! - dobtam le sálamat a kanapé háttámlájára.
- Érdekes egy család lesz az is. - nevetett Lou.
- Igen, de azért örülök!
- Én is. Kezdem öregnek érezni magamat. Esküvők, babák...
- Hát igen. Azt hiszem kinőttük a tinédzserkort.
- Hát ja.
- Te főleg, szülinapos! - öleltem át nyakát.
- Ne is mondd. Még egy évvel több.
- Ez van, tata.
- Ez nem volt szép, kisasszony! - húzta össze szemeit.
- Látod, már úgy is beszélsz, mint egy tata.
-Eleanor Jane Calder. Nem azért tartalak, hogy kigúnyolj!
- Akkor miért?
- Sok mindenért, de ez például nincs benne!
- Most már benne van, tata!
- Meddig fogom ezt hallgatni?
- Sokáig.
- Akkor kénytelen leszek befogni a szád! - csókolt meg és pár perc múlva már a hálóban voltunk.

- Még mindig jó szülinaposnak lenni! - mondta Lou, miközben mellkasára feküdtem és magunkra húztam a takarót.
- Tata.
- Fejezd be! - röhögött.
- Jó, egy kis időre abbahagyhatom.
- De nagylelkű itt valaki..
- Tudom.
- Ugye tudod, hogy egyszer mi is eljutunk oda, ahova a többiek?! Csak én nem akarom elsietni a dolgokat! - mintha a fejemben olvasott volna.
- Tudom.
- És nem akarom, hogy azt hidd, nem szeretlek és ezért nem akarlak feleségül venni vagy bármi ilyesmi.... Mert én nagyon is szeretlek és ezt szerintem egy gyűrű nélkül is tudod.
- Igen, csak nőből vagyok..
- De még milyenből. - sóhajtott, mire hasba csaptam. - Szeretlek.
- Én is szeretlek! - néztem fel rá és megcsókoltam.

5 megjegyzés:

  1. Juuuj!!!! Olyan jó volt!!!*---* Karácsony hangulatom lett!!!:DD Köszönöm!!:')
    Lia^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Koszi:) es nincs mit:) nekem mar jopar napja karacsony hangulatom van:)

      Törlés
  2. Jaj ez nagyon jó volt!!!*--* remelem hogy ujeves reszt is irsz!! (?)*----*
    Betty xx

    VálaszTörlés
  3. Jaj ez naon jo lett!!! Remelem h Danieknak kislanyuk lesz!!*-* ^-^ varom a folytit!!!!
    Puszi: Lilla^^

    VálaszTörlés