2014. március 8., szombat

II. évad 9.fejezet: "Still Into You"

Hallihó! Ezermillió bocsánat a késésért! 
Nem tudom, hogy milyenre sikeredett a fejezet, szerintem nem a legjobb, de tekintsük ezt egy ilyen átkötőszerűségnek. (Az a baj, hogy, amiről nagyon jó fejezeteket tudnék írni az még csak "pár hét múlva lesz", so egy ideig ilyen kicsit lapos, kicsit összevissza fejezetekkel foglak titeket traktálni. Előre is bocsánat!)
xxSz.


Liz
Hat körül arra keltem, hogy Harry ide-oda csapkodja magát az ágyon. Másik oldalamra fordulva láttam, hogy tiszta izzadság mindene és valamit nagyon motyog.
- Harry! - ráztam meg egy kicsit. - Harry! Szívem!
- Ne! - riadt fel. Amint meglátott zihálva átölelt és vállamba fúrta a fejét.
- Nyugi! Csak egy rossz álom! - simogattam göndör fürtjeit. - Csak egy álom! - pusziltam meg fejét.
- Semmi bajod... - emelte fel fejét.
- Semmi! - tűrtem el homlokából az izzadságtól odataoadt tincseket. - Próbálj meg visszaaludni!
- Énekelsz valamit?
- Persze! Mit szeretnél?
- Bármit. Csak halljam a hangod! - helyezte fejét ismét vállamra.
Haját birizgálva kezdtem el halkan énekelni.
- Can't count the years on one hand, That we've been together, I need the other one to hold you, Make you feel, make you feel better.. - Harry (és az én) egyik kedvenc számomat teljesen jó nyugtatónak gondoltam és a szövege még igaz is volt. - I should be over all the butterflies, But I'm into you, And baby even on our worst nights, I'm into you.. - hallottam, ahogy Hazz lassan, egyenletesen szuszog, így abbahagytam a dalolászást és én is megpróbáltam elaludni...

- LIZYYYYYYYYY!!!- ugrott rám "valaki" visítva.
- Te esküszöm, hülyébb vagy, mint az öcsèd! - nyöszörögtem.
- Tudom! - nevetett fel Gemma. - Na. Kelj fel! Csajos napot akarok! - rázogatott a csípőmön ülve.
- Állj már le! - röhögtem fel és magam mellé löktem.
- Deajj! - vergődött.
- Milyen csajos napra gondoltál? - könyököltem fel.
- Mozi, vásárlás, kaja... Akármi!
- És csak mi ketten?
- Felőlem bárki jöhet csak csaj legyen!
- Anyukám?
- Harminc alatt! - nevetett.
- Lex?
- Oks! Felhívod?
- Aham! - fordultam másik oldalamra és az éjjeliszekrényemről felkaptam a telefonom.
- Szia Liz! - vette fel a harmadik csörgés után Zayn.
- Szia Zayn! Lexi?
- Fürdik! Valami, amit átadhatok?
- Csak kérdezd már meg tőle, hogy van-e kedve egy csajos naphoz Gemmával meg velem?!
- Pillanat! ... Kicsim! Van kedved egy csajos naphoz Lizzel és Gemmával?
- VAN!! - jött egyből a válasz.
- Gondolom, hallottad! - nevetett fel  Zayn.
- Igen! - tettem ugyanazt.
- Amúgy minden oké?
- Aha.. Mondjuk Harry-nek volt valami álma éjszaka, amit a bulihoz tudtam kötni, de amúgy jól vagyunk.
- Eleanorékkal beszéltetek?
- Nem. Ti?
- Én nemrég hívtam Lout. Azt mondta, hogy minden rendben van, már este sikerült nevetésre bírnia, szóval szerencsére nem lett akkora gáz a dologból!
- Akkor jó! Azért elég durva volt... De ugye nem tette tönkre a nagy örömöt? - kérdeztem mosolyogva , bár ő ezt nem láthatta.
- Neeeeeem. Nekünk szép vége volt az estének! - kuncogott.
- Részleteket nem kérek!!
- Nem is kapsz! Viszont most leteszem, mert még anyut fel kéne hívnom, hogy mikor hozzák Benjit!
- Okés! Puszi!
- Sziaa! - és kinyomta.
- Jön? - kérdezte Gem.
- Igen!
- Király!
- Liz! Esztek mielőtt elmentek? - kukkantott be a szobába Harry.
- Mit csináltál?
- Csak egy kis Milánóit!
- Akkor igen! - mondtuk teljesen egyszerre.
Gyorsan összekaptam magam, majd lementem az étkezőbe, ahol már mindkét Styles ott ült.
- Madame! - húzta ki nekem a széket Harry.
- Köszönöm! - ültem le mosolyogva.
- Te nem eszel? - kérdezte Gemma öccsét a két tányér láttán.
- Nem. Én a kóstolgatással jól laktam! - ült le mellém. - Lexiék is elvannak! - nevetett fel a telefonját nyomkodva.
- Muti! - vettem el tőle. Lex twitterén volt.

Nem tudom, hogy miért csinált egy selfie-t a telefonommal, de nézzetek rá... kész férfi... @zaynmalik szeretlek szívem!:*♥ 
- Basszus.. Az elsőn olyan, mintha tíz éves lenne!
- Ja!

Tori

- Niall én..
- Tudom. Ittál és nem gondoltál a következményekre.
- Igen.. - hajtottam le a fejemet. - Sajnálom...
- Nincs mit sajnálnod! Én voltam olyan hülye, hogy belementem... - sétált a kertbe.
- Niall! - mentem utána. - Niall...- léptem mögé.
- Tori. Most úgy őszintén! Egyszer azt mondod, hogy lépjek túl rajtad, aztán meg lefekszel velem?! Nem tudlak követni! Az meg, hogy ittál nem kifogás, mert nem voltál részeg! - fordult felém a hajába túrva.
- Niall...
- Tudod, mit? Felejtsük el egymást egy időre! - trappolt vissza a házba.
Könnyeimmel küszködve szedtem össze a cuccaim és az utcára léptem. Hívtam egy taxit és Lexiék házáig meg sem álltam. Ott kifizettem a fuvart és az ajtóhoz lépve becsöngettem. 
- Ige... - nyitott ajtót Zayn, mire mellkasára borulva sírni kezdtem. - Hé! Ssss! Gyere! - vont beljebb a házba és becsukta az ajtót. - Mi történt? - vezetett be a nappaliba és leültetett a kanapéra.
- Megcsaltam Ádámot...
- Kivel? - tágultak hatalmasra a szemei.
- Niallel..
- Tori.. - sóhajtott lemondóan. 
- Tudom... egy idióta vagyok! - tört ki belőlem megint a sírás.
- Gyere ide! - húzott ismét magához. - Nyugodj meg! Kérlek! - simogatta a hátamat.
- Ho-hol van Lex?
- Lizzel és Gemmával vásárolgatnak.. De, ha gondolod Danielle-t felhívhatom.
- Megtennéd?
- Persze! - nyomott egy puszit a hajamra és az emeletre szaladt. - ... Köszönöm! - tért vissza pár perc múlva. 
- ...
- Rendben! Szia! - tette le a telefont. - Tíz perc és itt van!
- Oké! - bólintottam aprót. 
- Kérsz valamit?
- Nem!
- Rendben! - tömör beszélgetésünket telefonja csörgése zavarta meg. - Bocsi, ezt fel kell vennem! - emelte füléhez a készüléket. - Szia anyu!
- ...
- Öhm.. jó. Jó, oké!
- ...
- De akkor már most?
- ...
- Tíz-húsz perc. Jó. Rendben! 
- ...
- Dehogy baj! Már úgyis megőrültünk nélküle! Lex el is ment egy csajos napra, hogy elterelje a gondolatait! - kuncogott.
- ...
- Szia kisöreg! - mosolyodott el és szemében ott volt az a büszke csillogás.
- ...
- Okés! Siessetek! Szia anyu! - bontotta meg a vonalat.

Zayn

Nem sokkal azután, hogy Dan elvitte Torit, anyuék meghozták Benjit.
- Mit csináljuk?- kérdeztem a karomon ülő fiamtól, miközben kinyitottam a hűtőt. - Vásárolni fogunk! - válaszoltam helyette, a szinte üres polcok láttán. 
Felsétáltam a hálóba, ahol Benjit leraktam az ágyra, én pedig gyorsan átöltöztem.
- És már mehetünk is! - vettem fel a cipőmet. Lex nem szereti, ha cipőben mászkálok az emeleten, de amiről nem tud az nem fáj neki!:)
Lent ráadtam a Törpére a kabátját, majd már mentünk is ki a garázsba (a nappalin keresztül).
- Bentley vagy Merci? - álltam meg a kulcsos szekrény előtt. Benji a Merci kulcsaira bökött rá, így azt emeltem ki a szekrénykéből. - Nagyon jó! Akkor nem kell ülést pakolnom! - örültem meg és kinyitottam a kocsit. Hátulra beültettem kisfiamat, majd miután bekötöttem, én is beültem a járműbe.

A Tesconál kerestem egy parkolóhelyet, majd oda beállva, leállítottam a motort.
- Gyere! - kaptam ki üléséből Benjit. 
Az épületbe lépve vadásztam egy bevásárlókocsit és a benne lévő "ülésbe" beleültettem fiamat.
Alig vásárolhattunk tíz perce, amikor két lány félénken megszólított.
- Öhm.. Szia Zayn! - köszöntek.
- Sziasztok! - mosolyogtam rájuk biztatóan. 
- Csinálhatnánk veled egy képet?
- Persze!

Lexi

Este hét körül hulla fáradtan, három szatyorni ruhával és cipővel értem haza.
- Megjöttem! - kiáltottam és nagy nehezen becsuktam az ajtót.
- Ana! - totyogott ki Benji a nappaliból Zaynnel a nyomában.
- Szia Picur! - tettem le a táskákat és leguggoltam elé. - Milyen volt mamáéknál? - kérdeztem ölembe véve.
- Jó! - mondta cukin mosolyogva. 
- Szia Kicsim! - jött közelebb Zayn és megcsókolt.
- Szia! - vigyorogtam rá. - Mit csináltál ma?
- Semmi különöset. Benivel elmentünk vásárolni meg főztem. Ja meg volt itt Tori! - mondta már a nappali felé haladva.
- Igen?
- Aha. Képzeld.. Niallel lefeküdtek..
- Ijj! - húztam a szám.
- Gondolom még össze is vesztek, mert sírva jött ide..
- Istenem.. És most hol van?
- Gondolom Daniéknél, mert őt hívtam ide, hogy segítsen.
- Rendben! Prücsök már fürdött? 
- Nem. De most akartam elvinni!
- Megfürdeted akkor? Én addig ennék valamit.
- Persze! - vette át Benjit.
Elsétáltam a hűtőhöz és elővettem egy lefóliázott tálat. Belenézve egy jó nagy adag tejszínes-gombás csirkével találtam magam szembe. Úgy látszik, Zaynnek nem volt kedve húst enni. 
A szekrényből levettem egy tányért és kiszedtem rá egy adag tésztát. Beraktam a mikróba, majd azt elindítva, visszahelyeztem a tálat a hűtőbe. Amikor csipogott a mikró, kiszedtem a vacsorámat és a bárpulthoz leülve nekiálltam enni. Evés közben (21. századi fiatalhoz híven) a telefonomon végigpörgettem a Twitteremet és a Facebookomat, de mivel semmi érdekes nem volt rajtuk, lezártam a képernyőt és megettem az utolsó pár falat tésztát.
Elpakoltam magam után és az előszobában felkapva a táskáimat, a hálóba mentem. A cuccokat behajítottam (szó szerint) a gardróbba és a fürdőbe battyogtam.
- Mizujs fiúk? - dőltem mosolyogva a zuhanykabin üvegének és figyeltem, ahogy Zayn a kád mellett guggolva, tengeralattjárósat játszik Benjivel.
- Játszunk! - nézett hátra egy pillanatra, mosollyal arcán. - Beszállsz?
- Inkább hozok neki egy pizsit, mert úgy látom, azt a kedves apuka elfelejtette! - kuncogtam a mosdókagyló melletti üres helyre pillantva, ahova általában Benji pizsijét szoktuk rakni. Gyorsan átsétáltam fiunk szobájába és a kiságy széléről felemeltem a Batman-es pizsamáját. (vajon kitől kapta, ha nem Liamtől....?!:D)

- Miket vettél? - huppant le az ágyra Zayn, miután Benjit sikeresen álomba ringatta.
- Mindenfélét. - sétáltam a gardróbba, mire Zayn is felpattant és utánam jött.
- Ezt nem tudtad otthagyni, ugye? - emelte ki az egyik szatyorból mosolyogva a Black Veil Brides-os pólót.
- Nem! - ráztam a fejem egy vigyorral. - Ezekre meg Gemmáék beszéltek rá, mert "olyan nagyon jóóóól" álltak! - idéztem a két lányt és elővettem a két buliruhát. - Bár személy szerint és egy bálnának látom magam bennük.
- Wow. A kedvemért felveszed őket?
- Nem!
- Legalább az egyiket! - könyörgött. A hatalmas barna szemeket látva gyorsan megtörtem.
- Legyen! Melyiket szeretnéd látni?
- A feketét!
- Akkor nyomás kifelé! - hessegettem. Miután kiment, átöltöztem és remegő térdekkel, átsétáltam a hálóba. - Khm.. - köszörültem meg a torkomat, mert Zayn épp a telefonja képernyőjét bámulta.
- I... - kezdte, de amint meglátott elakadt a szava. - Huhh...
- Ennyire rosszul áll? - simogattam a hasamon a ruhát. A szülés óta nem vagyok jóban a hasammal és annak környékével...
- Nem! Pont az ellenkezője! Csodásan nézel ki! - állt fel az ágyról és közelebb lépett hozzám.
- Jó tudni, hogy valaki így látja... - húztam a szám.
- Nem valaki! Én! A vőlegényed! - nézett a szemebe. - Higgy nekem, kérlek! - suttogta.
- Próbálok.. - mondtam a sírás határán állva.
- Jajj, Kicsim! - ölelt szorosan magához. Kezeimet a dereka köré fontam és belefúrtam fejem a mellkasába. - Te vagy a legszebb lány, akit valaha láttam. Az meg, hogy van egy kis plusz rajtad, teljesen normális, hiszen szültél egy gyereket! De nem vagy kövér! Tökéletes alakod van! Nem kell lap vékonynak lenned!
- Köszönöm! - néztem fel rá és megcsókoltam.
- Ez csak természetes! - kacsintott. - Na! Öltözz át valami kényelmesbe és nézzünk valami filmet! - fordított meg és aprót csapva a fenekemre a gardrób felé terelgetett. Kacarászva futottam be a helységbe és eleget tettem kérésének....




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése